Szórád Márton Fejlesztési Program

Szórád Márton Fejlesztési Program

A Mi Hazánk Mozgalom 2020-as időközi országgyűlési választási célkitűzései Fejér megye 4. választókerületében:

Bevezető

  1. február 16-án időközi választások lesznek Fejér megye 4. számú választókerületében, amelyhez 9 település tartozik: Adony, Dunaújváros, Ercsi, Iváncsa, Kulcs, Nagyvenyim, Perkáta, Pusztaszabolcs, Rácalmás. A Mi Hazánk nem kíván olyat ígérni, ami megvalósíthatatlan, és nem kívánja sem negatívan, sem pozitívan torzítani a valóságot. A Mi Hazánk a mai magyar valóságból indul ki, és reális célkitűzéseket fogalmaz meg, amit Árgyelán János, a Mi Hazánk Mozgalom jelöltje képvisel. Küldetésünknek érezzük, hogy átlátható és tisztességes módon, a rend igényét szem előtt tartva képviseljük az Országgyűlésben az újvárosi régió településeit és lakóit. Jelszavunk: Az újvárosi régió többet érdemel!

 

Jelöltünk bemutatása

Árgyelán János 44 éves, nagycsaládos. 9 éve a Fejér Megyei Közgyűlés tagjaként képviseli Fejér megye településeinek érdekeit. Végzettsége orosz és angol nyelvtanár és szakfordító, jelenleg a Mi Hazánk Mozgalom pártigazgatójaként építi azt a politikai erőt, amely tisztességesen kíván képviselni minden magyar embert, aki becsületes munkával szeretne boldogulni és családot fenntartani. Politikai pályafutása során mindig elsődleges feladatának tartotta a nehéz sorsú családok segítését, a megyei közgyűlésben a pozíció megszűnéséig a hátrányos helyzetű térségek tanácsnoka volt. Fejér megyében elsősorban a déli települések szorulnak segítségre, ahol számtalanszor szervezett támogató rendezvényeket és vitt ruhaneműt, élelmiszert, segélycsomagokat, illetve szükség esetén bármilyen segítséget magánszemélyeknek és intézményeknek egyaránt. 2015 és 2019 között az Európai Unió Régiók Bizottságában képviselte a magyar települések érdekeit, az oktatási-szociális és intézményi-külügyi szakbizottság tagja volt.

Programunk

I. A Vasmű helyzetének rendezése

Az ISD Dunaferr Zrt. Dunaújváros – és a térség – legnagyobb munkáltatója. A Dunaferr 2004-ben került az államtól áttételesen az ukrán Szergej Taruta és Oleg Mkrtcsan jegyezte Donbassz Ipari Szövetség tulajdonába. A céget egész máig lekövethetetlen hátterű, offshore-jellegű társaságok jegyzik, így valódi tulajdonosa nem ismert. Közvetlen részvényese 2007 óta a ciprusi Steelhold Ltd. Ezt a céget is áttekinthetetlenül kusza tulajdonosi átrendeződések jellemezték az elmúlt évtizedben. Azóta a Dunaferr offshore-hátterű tulajdonjogának többsége átkerült a Donbasszt addig hitelező orosz állami Vnyesekonombankhoz.

Az évtizedes, folyamatos tulajdonosváltások hozadékaként két kézzel rabolták ki a gyárat a vezetők. A valaha oly erős szakszervezetek meggyengültek, szinte már arra sem képesek, hogy fenntartsák és megvédjék a kollektív szerződést és ezen keresztül a dolgozókat. Így történhet meg, hogy a gyárvezetés elvette többek között a plusz havi (téli) béreket vagy a „pulykapénznek” nevezett fizetés kiegészítést. Mindezt mindenféle következmény és valós ellenállás nélkül.

Állandóak a belebegtetett leépítések, kiszervezések (Darusín, Dunaferr Labor Nonprofit Kft., stb.) – hol acélipari válságra, hol likviditási gondokra hivatkozva –, és az ezzel történő trükközések, de valójában a dolgozók ugyanannyian vannak a gyáregységekben, azaz bújtatott munkahelyi átütemezés folyik. Természetesen ezekre a munkavállalókra már nem vonatkoznak a kollektív szerződés adta többletjogok és juttatások (pl: önkéntes nyugdíjpénztári tagság, egészségpénztári juttatás). Hovatovább, a kiszervezett munkavállalók a Vasműben működő szakszervezetek tagjai sem lehetnek. A hivatalosan a Dunaferr állományában maradt dolgozók esetében az alacsony létszám miatt kötelezőek a túlórák. Ezeket ugyan még kifizetik, de sok fiatal munkavállaló panaszkodik, hogy nem mindig önként vállal plusz műszakot. Ebben a környezetben érthető, ha a munkavállalók nem érzik biztonságban magukat, nem tudnak tervezni a jövőre vonatkozóan, mert létbiztonságukat érzik fenyegetve.

Többek között a környezetvédelmi előírások folyamatos megszegésével és a pénz külföldre szivattyúzásával vádolják a céget, de állandó téma a Vasmű 2004-es „áron aluli” privatizációja is.

A Mi Hazánk Mozgalom feltett szándéka a térség és a gyár kapcsolatának rendezése. Elsőként a vállalat tulajdonosi körének tisztázása, valamint az elmúlt évek elhallgatott/elhazudott pénzügyi eredményeinek nyilvánossá tétele. Célunk mindenképpen fenntartani a vállalat működőképességet, de átlátható irányítás mellett, a környezetvédelmi előírások betartása közben. A végső cél: nemzeti hatáskörbe, nemzeti ellenőrzés alá vonni a gyárat.

II. A térség lég- és ipari szennyezettségének csökkentése

Azt a tényt, hogy Dunaújváros gyárváros, és ezzel szervesen összefügg a térség többi településének sorsa, el kell fogadnunk. A városban kiemelt szerepet kapnak a nagyvállalatok és gyárak, úgy, mint az ISD Dunaferr Zrt, a Papírgyár, a Betonelemgyár és a Hankook gumigyár. A probléma az, hogy az elmúlt években folyamatosan romlik a város levegője, ezzel párhuzamosan növekszik a légúti megbetegedések száma. Az okok pedig a gyárak hibás hozzáállásában keresendőek. Könnyebb elbújni a jogszabályok mögé, könnyebb kifogásokat találni, mint a légszűrőket cserélni. A városért és a térségért felelős politikai szereplőként mi megígérjük, hogy kiemelten kezeljük, és ha kell folyamatosan ellenőrzés alá vonjuk a helyi gyárakat abból a szempontból, hogy nagyobb szerepet vállaljanak a város tiszta levegőjének visszaállításában és egyéb szennyezőanyagok kibocsátásának csökkentésében.

A két legnagyobb szállópor szennyező a Vasmű és a Hankook. Lenne mód jelentősen csökkenteni a kibocsátást, de ez drága és mindkét helyen a külföldi vezetés ebben nem érdekelt. Éppen ezért a városnak meg kellene találnia a módját, hogy kikényszerítse a gyártól a környezetvédelmi fejlesztéseket. Amennyiben erre nem hajlandó, akkor adók vagy környezetvédelmi bírságok formájában szankcionálni kellene a tulajdonost. Az ebből és/vagy saját forrásból cserélni kellene a rettenetesen elavult helyi autóbusz állományt elektromos vagy gáz üzemű járművekre, ezzel jelentősen javítani lehetne a város veszélyes szállópor koncentrációját. A mostanában egyre gyakoribb szmogriadó esetén ingyenessé kellene tenni a helyi tömegközlekedést. Így remélhetően kevesebben ülnének autóba, és ezzel is csökkenteni lehetne a légszennyezést. Ezzel párhuzamosan növelni és módosítani kell az autóbuszjáratokat. Problémát jelent eljutni a város egyik pontjából a másikba, sokszor nincs megfelelő csatlakozás sem.

Amíg ezek a vállalatok részben, vagy egészben állami kézben voltak, próbáltak megfelelni az előírásoknak. Manapság ennek nyoma se látszik, az egyedüli uralkodó szemlélet a mindenáron való profitszerzés.

Törvényi szabályozás kell, hogy a nagyvállalatok felsővezetőit és tulajdonosait személyükben lehessen büntetni a környezetszennyezési bűncselekményekért. Különös tekintettel arra, ha sok ezer kilométerre laknak a gyártól, mert így hajlamosak nem foglalkozni a problémával.

III. A térség közlekedési csomópontjainak fejlesztése

Egy település fejlődéséhez elengedhetetlen a megfelelő infrastruktúra, a jó úthálózat és a gyorsforgalmi utak elérhetősége.

Magyarországon az utak jó része borzalmas állapotban van. Köszönhetően annak, hogy az indokolt ütemnél jóval kevesebb felújítás történik, és ami elkészül, sokszor nem megfelelő minőségű. Dunaújváros iparváros, emiatt jelentős a város területén a tehergépjármű-forgalom. Ez rendkívüli mértékben megterheli a város régi, elavult úthálózatát. Továbbá a bekötőutak nem ekkora terhelésre és forgalomra lettek tervezve. Ugyanez igaz a régió többi településére, amelyeken a megnövekedett forgalomnak köszönhetően csúcsidőszakban jelentős torlódások alakulnak ki. Ezért kiemelten fontosnak tartjuk – látványberuházások helyett – a bekötőutak azonnali szakszerű felújítását, illetve a lehetőségek szerinti bővítését Dunaújvárosban és a körzet minden egyes településén.

Dunaújváros szerencsés helyzetben van az M6 észak-dél irányú autópálya megközelítésével, de a beígért M8 kelet-nyugat irányú gyorsforgalmi útra is nagy szükség lenne már. Az M8 autópálya középső szakaszának kivitelezése várhatóan csak 2023-ban kezdődhet el. Ennek mielőbbi megvalósítását kiemelt feladatnak tekintjük és mindent el fogunk követni ennek előmozdítására. Fontosnak tartjuk továbbá, hogy a tervezett M8 autópálya minden érintett településről könnyen elérhető legyen.

Tudjuk, hogy az ország úthálózatának építése, fejlesztése, felújítása nem egyszerű kérdés, de tény, hogy jobban menne, ha nem az urambátyám rendszerbe ágyazott cégek végeznék a munkákat, sokszorosáért, mint amennyibe kerül, csak azért, hogy a politikusok zsebe tele legyen.

Kiállunk amellett, hogy az autópálya lehajtókról beáramló teherforgalmat fogadja a Vasmű és a többi cég kívülről, pl.: a vámudvar felől, onnan kell összekötő utat építeni utat a 6-os felé a kamionok számára.

IV. Vidékfejlesztés

A természeti és épített környezetet, a kulturális értékeket megbecsülő, fenntartó, építő vidékpolitikai szemléletre van szükség, melyben a gazdaságfejlesztést a társadalmi és ökológiai kérdések egészével együttesen kezeljük. A vidék és agrárpolitikai beavatkozásoknak, különösen a támogatáspolitikai eszközök, a közpénzek felhasználásának közösségi érdeket kell szolgálniuk, közösségi hasznokat kell eredményezniük.

Erőteljes gazdasági program: a multinacionális cégek támogatása helyett a magyar vállalkozások fejlesztése kell, hogy megvalósuljon. A költségvetés elemeinek ésszerű átcsoportosításával olyan fejlesztési alapot kell létrehoznunk, amelyet csak erre a célra lehet felhasználni.

A magyar föld védelme érdekében meg kell szüntetni az egyre terjedő GMO-val fertőzött mezőgazdasági termelést. A jelenleg folyó mezőgazdasági termelés helyébe, az éppen Pusztaszabolcson bizonyítottan jól működő, termőtalaj-visszaállító technológiák bevezetésére kell törekedni.

Az új mezőgazdasági oligarchák monokulturális, embert nem igénylő, nagy területen növénytermesztés helyett vissza kell állítani a sokszínű, a falvakban a nagy élőmunka igényű, de magas hozzáadott értékű termelést, amely újra életet lehel a falvakba, és egészséges, ezerféle gyümölcsöt, és növényt termel.

Vidékfejlesztési céljainkat a következő pontokban határozzuk meg:

Fenntartható fejlődés és klímavédelemi technológiák támogatása: a célok elérését, a környezeti állapot minőségének megtartását és folyamatos javítását hosszútávon biztosító eljárások alkalmazásával. Például a fentebb említett termőtalaj visszaállító technológiák támogatása állami segítséggel.

A vidéki és városi esélyegyenlőség javítása: térségek között az infrastrukturális beruházások, az oktatási, egészségügyi szolgáltatások egyensúlyának javításával. Például Pusztaszabolcs, Perkáta és Ercsi felzárkóztatása a térség településeihez képest.

Vidékfejlesztés: a gazdasági és társadalmi tevékenységek körének szélesítésével, az életképes vidéki közösségek fejlesztésével, a falvak megújításával, például a rácalmási tökfesztivál országos hírének segítésével.

 Alulról vezéreltség: az alulról vezérelt térségfejlesztés alapfeltétele, hogy a helyi közösségek autonóm módon határozhassák meg céljaikat, megvalósításhoz vezető utakat. Képviselőjelöltként a szoros együttműködés a cél a településekkel, ahol a helyi polgármesterek saját maguk dönthetik el, milyen célokat határoznak meg maguknak. Ilyen lehet például a kulcsi falusi turizmus fellendítése.

Finanszírozhatóság: a fejlesztési alapok hatékonyabb és nagyobb számú felhasználása, a bankszektor nagyobb részvétele segítségével, a kis és középvállalkozások pénzügyi korlátainak csökkenésével.

Önkormányzati koordináció: a regionális és helyi önkormányzatok kapacitásaink és hatékonyságának fokozásával, a vidéki közösségek közötti tapasztalatcserével. Ilyen lehet például a polgármesterek közötti fórum kiépítése a hatékonyabb problémamegoldás és közbiztonság fokozásának érdekében.

 

V. A Mi Hazánk Mozgalom kiáll a devizahitel károsultak mellett

Magyarországon nincs olyan ember, akinek a közeli vagy távoli környezetében ne lenne olyan, aki érintett az évszázad csalásában. A környező országokban már mindenhol korrekt megoldás született az ügyben. A magyar kormány azonban nem, vagy alig gördít akadályt a kilakoltatásokkal szemben (EBRD-paktum), ráadásul a követeléskezelők Fidesz-közeli érdekkörökhöz köthetőek. A probléma óriási, mivel több millió magyar embert érint az ügy és jelenleg is több százezer végrehajtás van folyamatban. Eddig több mint 300 ezer ingatlan került már elárverezésre, ami sokszor egy élet munkája volt és ez a szám sajnos rohamosan emelkedik. Véleményünk szerint az évszázad csalásában érintett minden devizahitel szerződés semmis, és a felvételkori árfolyamon kell elszámolni a bankokkal. Ezzel a bankokat semmilyen kár nem éri, hiszen az elmúlt években elképesztően magas extra profithoz jutottak. Továbbá azt sem tartjuk ésszerű megoldásnak, hogy minden adós egyesével a bíróságon próbáljon elégtételt venni. Ezen felül a Mi Hazánk úgy véli, hogy a szükséges és fontos családtámogatási rendszer, amely célja a gyermekvállalás támogatása, amit nem a bankokon keresztül kellene kiépíteni.

VI. A vidéki közösségi sport támogatása

A Mi Hazánk Mozgalom kiemelt fontosságúnak tartja azt, hogy minden magyar ember egészséges életet élhessen és sportolhasson. Viszont azt is be kell látni, hogy a kisebb településeken – a futballon kívül – erre meglehetősen kevés lehetőség van. A kormány önti a kedvenc sportjába, a futballba a mérhetetlen sok közpénzt, ezzel szemben a közösségi sport, illetve más sportok esetében már egyáltalán nem ilyen bőkezű. Mi azt szeretnénk, hogy a sportolás öröme a legtöbb ember számára elérhető legyen. Ezért véleményünk szerint ösztönözni és segíteni kell a vidéki településeket abban, hogy minél több lehetőség legyen a közösségi sportolásra helyben és ezért ne kelljen a nagyvárosokba utazni.

VII. Átlátható politika: tisztesség és rend

Az átlátható politika az átlátható tevékenységet, a résztvevő felek bevonását és a teljesen korrupciómentes felfogást jelenti.

Ennek a politikának irányelve a nyilvánosság és a lehető legteljesebb mértékű átláthatóság, ez pedig azon alapszik, hogy a politikus tevékenységével és döntéseivel kapcsolatos információk a harmadik felek (a nyilvánosság) számára megismerhetőek.

Az átláthatóság elvének betartása céljából és annak előmozdítása érdekében, a Mi Hazánk Mozgalom képviselőjelöltje maradéktalanul kötelezettséget vállal a tevékenységéről szóló pontos információk rendszeres közzétételére. Emellett vállalja, hogy a jelentős beruházási, fejlesztési esetén kikéri és összegzi a régió lakosainak a véleményét, hogy a térséget érintő kérdések eldöntését a helyben élők álláspontja határozza meg.

A legjelentősebb hiányosságok, és sokszor a legnagyobb visszaélések, az önkormányzati cégeknél vannak, így elsődleges feladatunknak tekintjük a részben vagy egészben önkormányzati tulajdonú vállalatok felülvizsgálatát is.  Kiemelten fontosnak tartjuk a helyi ingatlanok értékesítésére, bérbeadásra vonatkozó szerződések és értékbecslések nyilvánosságát is.

További problémát jelent, hogy a helyi multinacionális cégek próbálják kikerülni az országos és helyi adók kifizetését és a munkavállalói szabályok betartását, miközben az árbevételük évről évre nő. Hogy érik ezt el? Például nem alkalmaznak saját munkaerőt, hanem bérelnek. Ez így nem klasszikus bérköltség nekik, hanem szolgáltatást vesznek igénybe, amit leírnak az iparűzési adóból (lásd: az ISD Dunaferrben a munkaerő kölcsönzött munkavállalók létszáma 1500 fő körül mozog).

Végül, a vagyonnyilatkozatok kérdése: ha meg akarjuk tudni, vannak-e a képviselőknek üzleti érdekeltségeik, sokszor csak homályos utalásokat kapunk, mert semmilyen érdemi szankció nem jár annak a politikusnak, aki hiányosan tölti ki a nyilatkozatát. Egy átlátható politikus és település esetében az a legkevesebb, hogy ezek a dokumentumok, csakúgy, mint a tanácsnokok feladatai és juttatásai is, megismerhetőek legyenek.

Közbiztonság: rengeteg a rongálás és lopás a térségben (főleg Dunaújvárosban). A Mi Hazánk Mozgalom támogatja a nagyobb településeken egy olyan közterület-felügyelet felállítását, akik akár 24 órában járják az adott települést és megpróbálnak gátat szabni a céltalan erőszaknak. Mindezt karöltve a polgárőrséggel, ahol szintén szükséges lenne egy erőteljes humán- és erőforrás-fejlesztés.

Összegzés

A Mi Hazánk Mozgalom célja egy élhető, fejlődő, tudatában és identitásában erős Magyarország megteremtése, boldog magyar családok és polgárok életének megteremtése mind a városokban, mind a falvakban. Ha Ön egyetért ezzel az alapvetéssel, és a fenti célkitűzésekkel, kérjük, szavazatával támogassa a Mi Hazánk Mozgalom jelöltjét, Árgyelán Jánost 2020. február 16-án!

©Mi Hazánk Mozgalom, www.mihazank.hu

További bejegyzések

A Mi Hazánk sikere a Nemzeti Múzeum igazgatójának leváltása

Dér Dániel

Az ország legnagyobb majálisát a Bikás parkban rendezi meg a Mi Hazánk

Dér Dániel

Kamatstop helyett valódi megoldást a hiteleseknek!

Dér Dániel

Ez az oldal sütiket használ, hogy javítsa az online élményt, lehetővé tegye a tartalom megosztását a közösségi médiában, mérje a weboldal látogatottságát, és az Ön böngészési tevékenysége alapján személyre szabott tartalmakat jelenítsen meg. Ez magában foglalja a keresési eredmények pontosabb megjelenítését, a lényegretörőbb tartalmak és tájékoztató anyagok megjelenítését, a jobb kommunikációt és az oldal teljesítményének javítását.

Elfogadom Bővebben