Alapító okirat
Trianon 100. esztendejében a Mi Hazánk Mozgalom azzal a céllal alapítja a Fekete István Szabadegyetemet, hogy minden tudásvágytól vezérelt honfitársunk részt vehessen olyan színvonalas előadásokon, amelyek az egyre súlyosabban fogyatkozó magyarság megmaradásának, gyarapodásának, kulturális értékei bemutatásának, nemzeti öntudata megerősítésének szolgálatától vezéreltek.
A szocializmus kulturális tilt-tűr-támogat felosztási rendszerét felváltotta a neoliberalizmus társadalomromboló folyamata, a cenzúra pedig még az interneten is aggasztó mértékben van jelen. A valódi őstörténetünk feltárásától-bemutatásától kezdve az elhallgatott nemzeti diadaljainkon (pl. pozsonyi csata és Rongyos Gárda) át a rádiókból kirekesztett nemzeti rockig számos olyan kulturális terület van, melyet a magyar állami kutatás- és oktatáspolitika, filmtámogatási és hasonló rendszerek nem kezelnek méltóképpen. A neoliberalizmus kulturális hegemóniájával szemben kulturális szabadságharcot hirdetve célunk a jövőtervezés, a magyar tapasztalat és nemzeti hagyomány modern, tudományos ötvözésével megvalósított, szellemi síkon történő támogatás a sikeres magyar megoldások kibontakozása érdekében. Értelmiségi holdudvarunknak kívánunk nyilvánosságot, méltó közeget teremteni gondolataik bemutatására a Fekete István Szabadegyetem szerény lehetőségei által, a szabad gondolkodóknak egy nemzeti gyűjtőhelyet, intellektuális menedéket nyújtva.
Az antikommunista Fekete István szellemi örököseit gyűjtjük egy táborba, akik nem félnek szembeszállni az életellenes ideológiákkal és szélsőliberális gyakorlatokkal. Jókai Mór mellett minden idők legolvasottabb magyar írója Fekete István, az ő születésének 120. évfordulóján, halálának 50. évében alapítjuk meg a róla elnevezett szabadegyetemünket, hirdetve antikommunizmusát: a proletárdiktatúráról és a bolsevizmusról írott művei miatt 1946 tavaszán tiltólistára is került. A politikai rendőrség, az ÁVO is bántalmazta emiatt: fél szemére megvakították, és szétverték a veséjét.
A vörösterrort is bemutató regénye, a Zsellérek népszerűségét mutatja, hogy 1939 és 1944 között hét kiadást ért meg, majd csak a rendszerváltozás után, 1994-ben jelent meg újra, csonkítatlan formában. Fia 1956-ban a Széna téri felkelők közt harcolt mint a páncéltörő egység irányítója, szerinte az édesapja az írásaiból kiérződő antikommunizmus, antiliberalizmus, antikozmopolitizmus és az előbbiekkel szemben álló nemzeti érzés, hazaszeretet, kereszténység, istenhit miatt vált vörös posztóvá a párt által irányított irodalmi vezetés szemében, ezért próbálták munkásságát kicsinyíteni, elhallgatni, pusztán ifjúsági regényírónak titulálni. Az irodalmi életben sem nagyságának megfelelően kezelték. Az Akadémiai Kiadó által először 1966-ban kiadott és még 1982-ben is megjelent A magyar irodalom története 1919-től napjainkig című 1105 oldalas összefoglaló műben politikai okból egyáltalán nem szerepelt. Fekete István elhallgatott politikai örökségét is gondoznunk kell!
A Fekete István Szabadegyetem tudományos megközelítéssel is egyet kíván szolgálni, ez lebeg szellemi horizontunkon: csak a nemzet!
Budapest, 2020. január 25.
dr. Popély Gyula, az MTA doktora, a Fekete István Szabadegyetem igazgatója
Toroczkai László, a Mi Hazánk elnöke
Dúró Dóra, a Mi Hazánk elnökhelyettese, az Oktatási és Kulturális Kabinet elnöke
