Történelmet írhatnak a választók a Mi Hazánkkal: az Országgyűlésből nemzetgyűlés lehet, ha első határon túli magyarként a nemzeti párt listájának 10. helyén induló Dr. Popély Gyula felvidéki történész, az MTA doktora is bekerül a magyar törvényhozásba, amire így jó esély is van.
Bár 2014 óta külhoni magyarok szavazataival is jön létre az Országgyűlés (nagyjából egy mandátumról döntenek), a Fidesznek sem volt fontos azóta egyszer sem, a mostani listaállítás során sem, hogy egy határon túli magyarnak is helyet biztosítsanak a nemzet templomában, csak a szavazataik kellenek.
Popély Gyula az egyetlen pozsonyi magyar általános iskola és gimnázium igazgatója volt 1991-től 1997-ig, amikor a magyarellenes Mečiar-kormány kirúgatta, mert a kétnyelvű bizonyítványok állami betiltása ellenére Popély Gyula ragaszkodott a magyar nyelvű közokiratok kiállításához. A nemzeti ellenállás hőseként tekintett rá a magyarság akkor, az első Orbán-kormány mégis hagyta, hogy 25 hónapig állástalan legyen – végül Raffay Ernő segítségével lehetett a budapesti Károli Gáspár Református Egyetem oktatója, később rektorhelyettese is lett. Jelenleg a Mi Hazánk Mozgalom értelmiségi holdudvarából alapított Fekete István Szabadegyetem igazgatója is, áprilistól pedig a nemzet összetartozását is megtestesítő honatya lehet. A következő ciklusban vagy ő lesz a külhoni magyarság egyetlen képviselője, vagy senki.
Novák Előd, a Mi Hazánk alelnöke
