Az 1000-ről 1200 főnyire növelt külföldi honvédeket hazahozná a Mi Hazánk Mozgalom, és idegen érdekek helyett a magyar szempontokat helyezné előtérbe a hadseregfejlesztés során is, az afganisztáni és hasonló megszállásokra költött százmilliárdokból inkább vonzóbb itthoni javadalmazást és modernebb felszerelést, komolyabb hazai hadgyakorlatokat biztosítva honvédjeinknek – mondta el sajtótájékoztatóján Novák Előd, a Mi Hazánk Honvédelmi Kabinetjének elnöke.

Az önkéntes tartalékos honvéd főtörzsőrmesterként is szolgáló Novák Előd hangsúlyozta,

hazánk terrorfenyegetettségét is növeli, hogy a magyar honvédek idegen megszállásokban vesznek részt.

Az afganisztáni és iraki katonai jelenlétünk helyett inkább a magyar határon kell az afgánokkal és irakiakkal szemben felsorakozniuk a magyar honvédeknek. A Mi Hazánk Mozgalom az egyetlen párt, mely az 1848-as márciusi ifjak követelését ma is vallja: „magyar katonáinkat ne vigyék külföldre! Követeljük az iraki megszállásban való részvételünk befejezését is, miután az ottani parlament hiába hozott döntést a külföldi csapatok hazaküldéséről, a magyar kormány sajnos azt közölte: ott maradnak a magyar “honvédek” – hívta fel a figyelmet a politikus.

Novák Előd szerint a NATO-tagságunkból fakadó szerződéses kötelezettségünk is csak arra volna, hogy egy tagállam megtámadása esetén segítsünk annak védelmében, de eddigi kormányaink túlbuzgósága miatt több külföldi megszállásban vettünk részt, hadiipari fejlesztéseink is ezt a szempontot tartották szem előtt a haza védelme helyett. – A külföldi szolgálatokat előtérbe helyező, moduláris rendszerű haderőfejlesztés helyett a haza védelmét önállóan ellátni képes Honvédség összfegyvernemi tervezését szorgalmazza a Mi Hazánk honvédelmi szakpolitikája – szögezte le Novák Előd.

Jelezte azt is, húsz év után kudarcosan érhet véget az USA eddigi leghosszabb háborúja: Afganisztánban 2200 amerikai katona halt meg, 20 ezer megsebesült, és körülbelül 2000 milliárd dollárjába került az országnak. – Nem sikerült békét teremteni, az ünnepélyesen átadott intézményeket gyorsan szétlopják, elhordják, ezekről persze már nem szólnak a hírek, de magyar katonák elbeszéléseiből tudom – árulta el Novák, hozzátéve: a korrupció a magyarországit is felülmúlja, és Afganisztán továbbra is az egyik legnagyobb drogtermelő és -exportáló ország. Működésképtelen az állam, az afgán kormányerők pedig már most is sorra adják fel állásaikat.

Az USA nem teljesíti a tálibokkal tavaly kötött dohai megállapodásban rögzített kivonulás 2021. május 1-jei határidejét, így újabb harcok várhatók.

Ehhez már nem asszisztálhat Magyarország, ezért a magyar honvédek május 1. előtti hazahozatalát követeli a Mi Hazánk Mozgalom.

Afganisztánban a magyar katonák most német parancsnokság alatt szolgálnak, azonban Németország is maradna legalább július 4-éig. Az afganisztáni háború a német hadsereg történetének eddigi legdrágább bevetése, és itt az ideje a magyar kormánynak is elszámolnia az elképesztő költségekkel, miután az elmúlt évtizedekben hazánknak is az afganisztáni volt a legjelentősebb külföldi katonai akciója (volt, hogy egyszerre több mint ötszáz honvéd szolgált ott), ezért a Mi Hazánk Mozgalom országgyűlési írásbeli kérdést nyújt be a honvédelmi miniszterhez.

Elfogadhatatlan az is, hogy Magyarország 2024-ig fenntartja az afgán katonaság évi ötszázezer dolláros támogatását.

Azt sem hagyhatjuk szó nélkül, az afrikai Szahara déli részén, Maliban megduplázzák a magyar honvédek létszámát. Az itthoni határokat kell inkább megerősíteni, itthon kell tisztességesebb javadalmazást biztosítani katonáinknak! – zárta sajtótájékoztatóját Novák Előd.

X