A Kormány elismerte, hogy a vendégmunkás is migráns, mert eddig módszeresen tagadták, hogy a kettőnek köze lenne egymáshoz. Beismeri továbbá, hogy az idegenrendészeti szigorításra azért van szükség, mert migránsok tömegei érkeznek Hazánkba. A Mi Hazánk Mozgalom ehelyett önálló nemzetgazdaságot építene, amely a magyar dolgozó megbecsülésére épít, nem szorul vendégmunkásokra, a gyakorlatban ilyen törvényre nem is lenne szükség.
A tömeges bevándorlást nem a határkerítés, hanem az alacsony munkabérek állítják meg. Parragh László szerint Magyarország versenyképességének alapja az olcsó munkaerőben rejlik. Külföldi munkaerőt elsősorban a fejlődő országokból importálják, mert számukra a magyar bérek még így is magasabbak, mint az otthoni lehetőségek, alkalmazásuk azonban a magyar bérszínvonal letörésével jár.
A Kormány munkaalapú társadalma a lakosságcsere végrehajtásáról szól. A Mi Hazánk Mozgalom azt szeretné, hogy a magyarok térjenek haza, ne a Fülöp-szigetekről jöjjenek tömegesen vendégmunkások. A Kormány október 5-én a vendégmunkástörvényt a háborús veszélyhelyzetre hivatkozással vonta vissza, miközben a júniusi elfogadásakor is fennállt a háborús veszélyhelyzet.
Véleményünk szerint hiába tűnik szigorúnak az új törvényjavaslat, tele van szándékosan kétértelmű, félreérhető és a gyakorlatban kijátszható passzusokkal, ezért a gyakorlati végrehajtását kérdésesnek tartjuk. Túl enyhének tartjuk azt a szabályt, hogy csak törvényileg meghatározott bűncselekménnyel lehet a társadalmi együttélés szabályai ellen véteni. Továbbá a gyakorlatban nem érvényesül az a szabály, hogy a magyar munkahelyek első helyen a magyarokat illetik meg. A Mi Hazánk Mozgalom sem a múltkori vendégmunkástörvényt, sem pedig a jelenlegi törvényjavaslatot nem fogadja el.