A magyar kormány a Hegyi-Karabahban kitört fegyveres konfliktus során Azerbajdzsánt támogatja, arra hivatkozva, hogy „az örmény többségű Hegyi-Karabah Azerbajdzsán nemzetközileg elismert határain belül fekszik, hazánk pedig általános nemzetközi jogi alapelvként támogatja az államok területi integritását és szuverenitását”.
Túl azon, hogy a magát a kereszténység védelmezőjének mutató magyar kormány a világ legősibb keresztény népe, az örmények helyett a muszlim Azerbajdzsánt támogatja, a kormány álláspontjával az igazságtalan trianoni határokkal elválasztott magyar testvéreinket is elárulja. A Mi Hazánk Mozgalom számára elsősorban a nemzetek önrendelkezésének elve számít, amely elv szerint az őshonos népek kollektív jogai fontosabbak, mint a nagyhatalmi játszmák és nemzetközi gazdasági okok alapján megfogalmazott „területi integritás”. Hegyi-Karabahban az évezredek óta őshonos, keresztény örmények abszolút többségben vannak, a helyzetük az Erdélyben őshonos székelyek, vagy éppen Kárpátalján őshonos magyarok helyzetével egyezik meg. A Mi Hazánk számára az elszakított területeken élő magyarság jogainak érvényesítése megelőzi azt a nemzetközi jogi alapelvet, amely Románia, Ukrajna, Szlovákia vagy Szerbia területi integritását rögzíti, de soha nem szól a magyarság nemzeti önrendelkezéséről, még a területi autonómia szintjén sem. Ennek értelmében a Hegyi-Karabahban kitört konfliktus során is az őshonos, keresztény örményeket támogatjuk, s elítéljük a magyar kormány megalkuvó, és a magyar érdekeket is eláruló döntését, amely mögött üzleti érdekek állnak.
A Mi Hazánk Mozgalom elnöksége nevében
Toroczkai László
