A tanároknak 2025-től az eddigi hét helyett öt évente kell teljesíteni a kötelező 120 órás továbbképzést. Szintén változás, hogy tartalmilag az órák felét mostantól nem az érintett tanárok, hanem intézményvezetőik határozzák meg.
A rendelet tovább nehezíti az így is túlterhelt pedagógusok munkáját, miközben folytatódik a tanári szakma korfájának elöregedése. A KSH kimutatása szerint a 2023/24-es tanévben a hatvannégynél idősebb tanárok aránya 37.6%-os növekedést mutatott az általános iskolákban, amihez hozzájárult az is, hogy a kormány a tanárhiányra azt a kétségbeesett választ adta, hogy leegyszerűsítette a nyugdíjas tanárok visszafoglalkoztatását.
Nem csoda, hogy lassan nem maradnak fiatalok a pályán, mert azzal szembesülnek, hogy miközben reáljövedelmük növekedése elmarad a beígérttől, ám terheik és kötelezettségeik töretlenül emelkednek. Rengeteg tanár küzd már kiégéssel, túlterheltséggel, ami rányomja bélyegét szakmai teljesítményükre is. Lehet bármilyen elkötelezett egy fiatal a tanári pálya iránt, ha azt látja idősebb pályatársain, hogy belerokkannak a rájuk nehezedő terhekbe. Esetükben gyakori a felismerés, hogy nincs más út, mint a pálya kényszerű elhagyása, netán a külföldre távozás.
A Mi Hazánk Ifjai szerint a tanárok megbecsülése ott kezdődik, hogy biztosítjuk megélhetésüket és megvédjük mentális egészségüket is. A gyorsan változó világban valóban szükség van a tanárok felkészültségének naprakészen tartására, ám ez nem jelentheti további terhelésüket, amely már így is kritikus szinten van.
