Ungár Péter, az LMP társelnöke szerint nem „hazafi, hanem egy vásári bohóc” vagyok. Nem feltétlenül mértékadó számomra egy olyan ember, aki önmagát „neurotikus, fehér, meleg zsidó férfiként” jellemzi, és láthatóan súlyos identitászavarokkal és belső feszültségekkel küzd, de mégis válaszolok neki, több okból is. Egyrészt, annak ellenére, hogy egy önállóan a parlamentbe jutni képtelen párt társelnöke, azért a Gyurcsány-vezette hatpárti szövetség részeként rendelkeznek egy parlamenti frakcióval. Ungár Péter pedig ennek az LMP-frakciónak a vezetője, így komolyan kell vennem. Másrészt, jól láthatóan nem tudta értelmezni azt a parlamenti felszólalásomat, amelyről a Facebook-oldalán írt, s amelynek a végén vásári bohócnak nevezett. Lépjünk most azon túl, hogy nem túl lovagias engem azon a platformon sértegetni, ahonnan ki vagyok tiltva, így válaszolni sem tudok. Nyugodtan elmondhatta volna ezt személyesen az Országházban is. Mivel a média felkapta a posztját, itt akkor én is válaszolok, elmagyarázom neki, amit nem tudott felfogni:
Ungár Péter szerint történelmi képtelenség, amikor arról beszélek, hogy „mi magyarok vagyunk azok, akik a legnagyobb áldozatot hoztuk a huszadik században a világbékéért Trianonnal”.
Itt arra gondoltam, hogy ha a magyarokkal mindezt megtehették egy világháború lezárásakor, akkor miért kellene nekünk, magyaroknak elfogadni, hogy Ukrajna területi integritása és határai sérthetetlenek, ha ez az ára annak, hogy elkerüljük a harmadik világháborút? Másrészt pedig az igaz, ahogy én is mondtam, hogy a trianoni békediktátumot Magyarországra rákényszerítették, az viszont már az akkori magyar kormány (és kormányzó) döntése volt, hogy államilag nem állt a Rongyos Gárda mögé, és nem indított rögtön, széleskörű, akár évekig elhúzódó véres harcokat a revízióért, ahogy azt például a törökök tették. Ez tény, függetlenül attól, hogy én mit gondolok az akkori döntésekről.
Ungár Péter szerint nem ismerem a magyar történelmet, és nem tudom, hogy a párizsi békeszerződés a második világháborút zárta le, és nem az elsőt. Azt még elfogadom, hogy abban a burokban, ahonnan ő jött, nem hallott a Rongyos Gárdáról, de azt már nem, hogy képtelen értelmezni a szavaimat, és ezért hazugnak és hülyének mutat ország-világ előtt. Amikor ugyanis azt mondtam, hogy a „párizsi békeszerződéssel úgymond szentesítették” Trianont, arra utaltam, hogy a második világháborút lezáró újabb békeszerződés a trianoni békeszerződésben kijelölt, 1938 januári határokat rögzítette. Így szerepel szó szerint a párizsi békeszerződésben. Mindössze egyetlen apró módosítás volt, Csehszlovákia megkapott három falut Pozsony mellett.
Az ukránok pedig már léteztek a trianoni országcsonkítás után, de sem ők, sem más nemzetek a mai napig nem küzdöttek azért, hogy a mérhetetlenül igazságtalan trianoni határokat kiigazítsák. Miért kellene nekünk egy régóta magyarellenes, a kárpátaljai magyarságot felszámoló kijevi rezsimért és Ukrajnáért harcolnunk? Továbbá miért kell nekünk miattuk gazdasági károkat elszenvednünk? Mit nem értett ezen az LMP frakcióvezetője?
Ungár Péter pedig, ha vásári bohócokat keres, akkor nézzen szét a hatpárti koalíciójukban, akad ott elég sok jelentkező. Vagy egyszerűen csak nézzen tükörbe.