Orbán Viktor az évértékelő beszédében ismét egy olyan idilli képet festett le Magyarországról és a magyarságról, amely nagyon távol van a valóságtól. A miniszterelnök semmilyen személyes felelősséget nem vállalt az egész országot megrázó kegyelmi botrány miatt, amely során a pedofil igazgatót fedező igazgatóhelyettes kapott kegyelmet. Orbán Viktor felelőssége azért megkerülhetetlen, mert ez nem egy elszigetelt, egyszeri hiba volt, ez a Fidesz esetében már a párt valódi arcát mutató rendszerhiba. A Fidesz teljesen hiteltelenné vált. Láttuk Kaleta Gábor ügyét, vagy Szájer József ügyét, és a sor hosszan folytatható lenne.
Orbán Viktor a gazdaságpolitikájáról is elismerően szólt, ő autógyárakat lát, pedig valójában összeszerelő üzemek vannak, és a környezetre veszélyes, ám a legjobb minőségű termőföldekre épített akkumulátorgyárak épülnek. A profit pedig a globális nagyvállalatokon keresztül külföldre áramlik. Orbán Viktor a munkahelyek megtartásáról beszélt, de arról nem, hogy az átlag- és reáljövedelmek tekintetében a térségünkben 2005-ben még csak a csehek előztek meg minket, mára viszont szinte mindenki. A lengyelek, a szlovének, az észtek, de már a szlovákok is messzire elhagytak minket, 2024-ben a románokkal vagyunk versenyben, és már csak egyetlen országban rosszabb a helyzet: Bulgáriában. Fizetésemelés helyett pedig a kormány most éppen a vendégmunkások behozatalára helyezi a hangsúlyt. Ezzel még jobban lenyomják a magyar béreket, és lakosságcserét hajtanak végre, hiszen az indiai, bangladesi munkavállaló nem fog hazamenni két év után. A magyar dolgozókat tovább kívánta nyomorgatni a kormány, amikor például a kutak regisztrációján keresztül, valójában újabb sarcokat akart kivetni. Ezt a kizárólag egyedül megszólaló Mi Hazánk Mozgalomnak sikerült megakadályozni hónapokig tartó kampánnyal, több tízezer aláírással. Ugyanez történt, amikor a napelemeseket szerették volna megrövidíteni, átverni. Azt sem Orbán Viktor, hanem a Mi Hazánk akadályozta meg, amikor pertársaságot alapítottunk, és néhány nap alatt több százan jelentkeztek nálunk. Említhetjük az üzemanyagárakkal, a gázárral, a villamos energia árával való machinációkat is.
Orbán Viktor idilli képével ellentétben a valóság az, hogy az elmúlt év minden idők egyik legrosszabb éve volt a demográfiai adatokat nézve, sohasem született olyan kevés gyermek Magyarországon, mint tavaly. Rohamosan fogy a magyarság az egész Kárpát-medencében, és egyre többen elvándorolnak. Szinte semmit nem tett a valóságban a kormány a magyar vállalkozások, a magyar dolgozók, a magyar diákok, a magyar gazdák, az infláció miatt szintén nehéz helyzetbe került nyugdíjasok érdekében. Az elmúlt évben is a globális nagytőkét támogatta kiemelten a kormány. Orbán Viktorra továbbra is jellemző, hogy mást mond, mint amit cselekszik. Bár a magyar mezőgazdaság védelmében megemlítette, hogy nem fogunk rovarokat enni, valójában már megindult a rovarfehérje-gyártás Magyarországon is.
A miniszterelnök szerint, ami rossz, az csak külső tényezők miatt lehet rossz. Ilyen a Covid, ilyen az ukrajnai háború. Azt már nem említette, hogy valójában nem a vírus, hanem az általa vezetett kormány hozta azokat a rossz és szükségtelen döntéseket, amelyek miatt súlyos gazdasági károkat okoztak a magyaroknak. Ahogy azt sem említette, hogy a katasztrofális állapotban lévő egészségügy miatt milyen sokan haltak meg. Nem tért ki arra sem, hogy minden ígérete ellenére, végül ő maga is támogatta Ukrajna EU-csatlakozását és Ukrajna finanszírozását, amelynek az árát az európai és magyar adófizetőkkel fogják megfizettetni. Azt sem említette, hogy a globalisták más terveit is kiszolgálja, hiszen éppen most söpörték le a készpénz megvédését szolgáló mihazánkos javaslatunkat a parlamentben, miközben a digitális megfigyelést, a gyógyszeripar által finanszírozott WHO-t, vagy a Facebook cenzúráját – az elfogadott jogszabályok fényében – a Fidesz is támogatja.
Orbán Viktor a most alakuló új világrendről azt mondta, hogy ők fognak a legjobban alkalmazkodni hozzá. Egészen pontosan úgy fogalmazott, hogy „ravaszak, fürgék és szívósak leszünk”. Ezzel szemben az igazság az, hogy Orbán Viktor valójában a leglomhább, legkiszámíthatatlanabb, legkevésbé megbízható, és teljesen a múltban ragadt. Miközben ma már a világ kilencven százaléka szerint népirtásnak kell nevezni, ami jelenleg Gázában zajlik, miközben már 11 ezer gyermeket gyilkoltak meg egy Budapestnél kisebb területen, és miközben már az amerikai kormány is visszafogni igyekszik Netanjahut, Magyarország utolsó csatlósként kitart az izraeli kormány mellett. Így viszont, a nyugati szövetségesek elveszítése után, most elveszíti azokat a keleti szövetségeseit, akikkel rengeteg lehetőség adódna arra, hogy Magyarország gyümölcsöző gazdasági partnerséget alakítson ki. Fogy a bizalom a magyar kormánnyal kapcsolatban – többek között – a dúsgazdag Öböl-menti országokban, és a világ egyre több pontján. Hiába jár lelkesen a Türk Tanács üléseire Orbán Viktor, ezzel a külpolitikával elérte, hogy – ígérete ellenére, mégis a magyar parlament fogja utolsóként ratifikálni Svédország NATO-csatlakozását – mert már Törökország sem egyeztetett a magyar kormánnyal. Így aztán most még párszor megalázó helyzetbe hozta Magyarországot Orbán Viktor, miközben most bejelentette, hogy ahogy indul a tavaszi ülésszak, azonnal ratifikáltatni akarja Svédország NATO-tagságát. Akkor mi értelme volt ennek az egész megalázó színjátéknak?
Az igazság az, hogy Orbán Viktor, a beszédével ellentétben, valójában egy egyre inkább súlytalan, elszegényedő, a korrupcióba belefulladó, rohamosan fogyatkozó lakosságú országgá teszi Magyarországot, ahol a magyarok helyére idegeneket hoznak.