Miközben a mezőgazdaság egyre több életveszélyes kihívással küzd, mint például az évről évre jelentkező egyre súlyosbodó aszály és vízhiány, addig például az űrkutatásban nőtt a K+F támogatás. Jól látható, hogy mi az, amire számolatlanul szórja a pénzt a kormány és mi az ahonann teljesen kispórolja. Arányosan a legkevesebbet az oktatás, a kultúra és a mezőgazdaság kapja, ami azt eredményezi lassan, hogy a tudatlanok, műveletlenek és a külföldi multik összeszerelő országává fogunk válni.
Csath Magdolna, közgazdász, a Mi Hazánk korábbi államfőjelöltje arra hívta fel a figyelmet, hogy a kutatáson és a tudáson való spórolás tovább mélyíti a magyar gazdaságban tapasztalható problémát és rontja a versenyképességét is. 2011-hez képest idénre a teljes exporton belül jelentősen – 20,85 százalékról 14,77 százalékra – csökkent a technológia- és tudásigényes export aránya.
A Mi Hazánk Magyarországot az összeszerelő üzemi státuszból a tudásalapú társadalmi státuszba kormányozná át, ahol a kutatás és a fejlesztés, valamint a hazánk adottságait évszázadok óta reprezentáló mezőgazdaság kerül a fókuszba, az akkumulátorgyárak, az olcsón foglalkoztatható vendégmunkások és az alacsony hozzáadott értékkel készült tucat termékek helyett.
A Mi Hazánk Mozgalom többek között ezen problémák miatt, valamint a nem létező vízkormányzás okán szervezett a hétvégén Szegedre gazdatüntetést, amely megmutatta, hogy részünkről megvan a politikai akarat a változtatáshoz, a gazdák pedig – bár tartanak a jelenlegi rendszertől – egyre nagyobb számban állnak mögénk annak érdekében, hogy a magyar mezőgazdaságnak ne csak múltja, hanem jövője is legyen!
Dócs Dávid, a Mi Hazánk alelnöke, a Mezőgazdasági Bizottság tagja