GYAKRAN ISMÉTELT KÉRDÉSEK A KÖTELEZŐ COVID-OLTÁSSAL KAPCSOLATBAN

 

A Mi Hazánk Mozgalom számos megkeresést kapott a kötelező COVID-oltással kapcsolatban az elmúlt időszakban. Ezúton is köszönjük a bizalmukat és az őszinteségüket! Továbbra is bátorítjuk Önöket arra, hogy a COVID-oltásokkal kapcsolatos történetükkel és kérdéseikkel forduljanak a Mi Hazánk Munkaügyi Kabinethez (e-mail elérhetőség: [email protected]). A lehetőségeinkhez képest igyekszünk mindenkinek a jogairól megfelelő és személyre szabott felvilágosítást adni, azonban a nagyszámú megkeresésre tekintettel szíves türelmüket kérjük.

Az eddig beérkező levelek alapján azt tapasztaltuk, hogy a kötelező COVID-oltással kapcsolatban felmerülő jogi kérdések többsége azonos témaköröket érint, ezért úgy döntöttünk, hogy ezeket is figyelembe véve készítünk egy vázlatos jogi összefoglalót a kötelező COVID-oltással kapcsolatos főbb tudnivalókról.

FONTOS! Felhívjuk a figyelmüket arra, hogy a kötelező COVID-oltással kapcsolatos joganyag gyakran változik. Nem zárható ki annak sem a lehetőssége, hogy a jelen tájékoztató készítésekor is van hatályban olyan ágazati joganyag, amely a nagy mennyiségű és gyakran változó szabályozásra tekintettel elkerülte a figyelmünket.

Ezen felül a kötelező COVID-oltással kapcsolatos jogszabályoknak még nincs egységes jogértelmezése, bírói gyakorlata, és a jelenleg elérhető szakmai cikkek alapján is vitatott egyes rendelkezések jelentése.

Továbbá a jelen tájékoztató nem minősül teljes körű jogi tájékoztatásnak, és annak tartalmáért a Mi Hazánk Mozgalom semmilyen jogi vagy egyéb felelősséget nem vállal. Ezért bátorítjuk Önöket arra, hogy az itt leírtakra figyelemmel is az eseti jogi problémáikkal forduljanak ügyvédhez.

Végezetül, fenntartjuk a jogot arra, hogy a jelen tájékoztatót módosítsuk, kiegészítsük vagy akár eltávolítsuk a honlapunkról. Erre tekintettel javasoljuk mindenkor ellenőrizni a tájékoztató utolsó felülvizsgálatának időpontját.

A jelen tájékoztató utolsó felülvizsgálatának dátuma: 2021. december 12.

  1. ÁLTALÁNOS TUDNIVALÓK

1.1 Kinek kötelező a COVID-oltás Magyarországon?

  1. a) A COVID-oltást az egészségügyi dolgozók és az állami intézményeknél foglalkoztatott személyek, valamint az ügyészségi alkalmazottak kötelesek felvenni.

Az érintett egészségügyi dolgozók személyi körét a 499/2021. (VII. 29.) Korm. rendelet 1. § (1) és (2) bekezdése, míg az államin intézményeknél foglalkoztatottakat az 599/2021. (X. 28.) Korm. rendelet 1. § (1) bekezdése határozza meg. Az ügyészségi alkalmazottak számára a COVID-oltást a 638/2021. (XI. 18.) Korm. rendelet tette kötelezővé.

  1. b) Az önkormányzati intézményeknél foglalkoztatottak számára és az Mt. hatálya alá tartozó munkavállalók számára csak akkor kötelező a COVID-oltás, ha előbbi személyi kör esetében a polgármester, utóbbiak vonatkozásában pedig a munkáltató azt előírja.

Az önkormányzati intézményél foglalkoztatottak személyi körét az 599/2021. (X. 28.) Korm. rendelet 1. § (1) bekezdés a)-d), g) és h) pontjai határozzák meg. A magánszektorra vonatkozó 598/2021. (X. 28.) Korm. rendelet személyi hatálya nem világos, de számos rendelkezése azt sugallja, hogy ez a jogszabály csak az Mt. hatálya alá tartozó munkavállalókra vonatkozik.

  1. c) Megjegyezzük, hogy az állami és önkormányzati tulajdonú cégek alkalmazottainak is csak akkor kötelező a COVID-oltás, ha azt a munkáltató elrendeli. Az ilyen munkáltatónál foglalkoztatottak ugyanis nem minősülnek állami vagy önkormányzati intézményben foglalkoztatott személynek, ezért rájuk az 598/2021. (X. 28.) Korm. rendelet az irányadó.

1.2 Azokon a területeken, amelyeken nincs jogszabályi felhatalmazás a COVID-oltás kötelezővé tételére, ott előírhatja-e az adott intézmény / szolgáltató a COVID-oltást pl. a területére történő belépés vagy a szolgáltatásnyújtás feltételeként?

  1. a) Nem. Az ilyen eljárás felveti az egyenlő bánásmód követelményének megsértését.

Ide sorolhatók azok az esetek, amikor az iskola védettségi igazolványhoz köti a szülők vagy a gyerekek belépését az iskola területére, illetve amikor az orvos megtagadja az oltatlan betegek ellátását.

  1. b) Megjegyezzük, hogy a fenti szabály alóli kivételként az ITM 2021. november 23. napján kiadott közleménye szerint a szakképző intézmények vonatkozásában a belépés feltétele a védettségi igazolvány. Ez a szabály viszont csak a kvázi „külsősökre” vonatkozik, a tanárokra és a diákokra nem alkalmazandó.

1.3 Milyen jogorvoslati eszközök állnak rendelkezésre az „oltott-oltatlan” megkülönböztetés esetén?

  1. a) Mivel a kellemetlen helyzet elleni leghatékonyabb és leggyorsabb megoldást jogi eszközök igénybevétele helyett a probléma helyszíni kezelése jelentheti, ezért első körben célszerű az adott intézmény vezetőjéhez fordulni. Amennyiben a megkülönböztetés több személyt is érint vagy akár az „oltott” személyek is nyitottak az együttműködésre, akkor érdemes közös írásbeli kérelmet előterjeszteni, amelyben felhívják az intézmény vezetőjét a döntés felülvizsgálatára.
  2. b) A petíció eredménytelensége esetén vagy akár attól függetlenül is az érintett bírósághoz fordulhat a jogellenes helyzet megszüntetése érdekében. Ugyanakkor felhívjuk a figyelmet arra, hogy a peres eljárás időben jelentősen elhúzódhat, így könnyen lehet, hogy a sérelmes intézkedés már rég nem lesz hatályban, mire a bíróság érdemi döntést hoz első fokon.
  3. c) Alternatív megoldásként, a bírósági eljárás helyett lehetőség van az alapvető jogok biztosa eljárásának kezdeményezésére. Az alapvető jogok biztosa vette át az év elején megszüntetett Egyenlő Bánásmód Hatóságnak a szerepét az egyenlő bánásmód követelményének megsértésével kapcsolatos ügyek hatósági elbírálásában.

A bírósági eljáráshoz képest ennek az eljárásnak az az előnye, hogy lényegesen gyorsabb, és amennyiben sikerül egyezséggel lezárni az ügyet, akkor jogilag is kikényszeríthető eredménye van. Az eljárás alá vont jogalanyok általában véve érdekeltek az egyezségkötésben, mert komoly reputációs veszteséget jelenthet nekik egy jogsértést megállapító, nyilvánosan elérhető határozat, főleg, ha azt például sajtónyilvánosságot is kap.

Az alapvető jogok biztosának eljárásáról egy közérthető tájékoztató a következő linken érhető el: https://www.ajbh.hu/ebff-hogyan-zajlik-az-eljaras.

1.4 Lehet-e jogszerűen nyilvántartást vezetni arról, hogy ki nem vette fel a COVID-oltást?

  1. a) Természetesen nem, ráadásul a COVID-oltással kapcsolatos információ olyan személyes adat, amely egyben – mint egészségügyi adat – különleges adatnak is minősül.

Jogsértő adatkezelés esetén az érintett bírósághoz fordulhat, de kezdeményezheti a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság eljárását is. A lényegi különbség a két eljárás között röviden úgy összegezhető, hogy míg a peres eljárás során az egyéni érdeksérelem orvoslása áll a középpontban (a bírósági eljárásban például sérelemdíjat is lehet követelni), addig a hatósági eljárás célja elsősorban az adatkezelő ellenőrzése és adott esetben szankcionálása (pl. bírság kiszabásával).

A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság eljárásról egy közérthető tájékoztató a következő linken érhető el: https://naih.hu/adatkezeles-erintettjekent-fordulok-a-hatosaghoz/adatvedelmi-hatosagi-eljaras-gdpr.

  1. b) Fentiek alól természetesen a kötelező COVID-oltást előíró kormányrendeletek teljesítése érdekében történő adatkezelés kivételt jelent, azonban a munkáltató ilyen esetben is köteles tiszteletben tartani az általános adatvédelmi alapelveket (pl. az adatalany tájékoztatáshoz való jogát).
  2. AZ ÁLLAMI ÉS ÖNKORMÁNYZATI INTÉZMÉNYEKNÉL FOGLALKOZTATOTT SZEMÉLYEKRE IRÁNYADÓ SZABÁLYOK

Amennyiben az önkormányzati intézményeknél foglalkoztatott személyek számára a polgármester kötelezően előírja a COVID-oltást, akkor rájuk ugyanazokat a szabályokat kell alkalmazni, mint az állami intézményeknél foglalkoztatott személyekre, ezért a továbbiakban erre a két személyi körre irányadó szabályokat egységesen tárgyaljuk.

2.1 Mi a kötelező COVID-oltás felvételének határideje?

  1. a) Amennyiben a foglalkoztatott a munkavégzés során ügyfelekkel rendszeresen találkozik, akkor a COVID-oltás első dózisát 2021. december 15. napjáig kell felvenni. Egyébként a COVID-oltás első dózisa felvételének a határideje 2022. január 31.

Megjegyezzük, hogy a kormányrendelet nem ad eligazítást azzal kapcsolatban, hogy mit jelent az „ügyfelekkel rendszeresen találkozik” kitétel. Ilyen magyarázó szabály hiányában az ügyfél definíciójára eligazítást az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény 10. §-a adhat, amely alapján megalapozottan vonható le olyan következtetés, hogy ügyfelekkel csak a közigazgatási hatósági eljárásokban közreműködő foglalkoztatottak találkoznak. Erre tekintettel más területeken dolgozó állami és önkormányzati alkalmazottak (pl. tanárok) esetében a 2021. december 15-ei határidő előírása fogalmilag kizárt, azaz részükre a munkáltató jogszerűen csak 2021. január 31-ei határidővel írhatja elő a kötelező COVID-oltást.

  1. b) A COVID-oltás második dózisát (amennyiben releváns) az oltóorvos által meghatározott időpontban kell felvenni.

2.2 Lehet-e vitatni a munkáltató döntését a COVID-oltás felvételére megállapított határidő vonatkozásában?

Igen. Amennyiben a foglalkoztatott nem ért egyet ezzel a döntéssel, akkor ezt első körben célszerű a munkáltatói jogkör gyakorlója felé írásban jelezni. Ennek eredménytelensége esetén vagy akár ettől függetlenül is bírósághoz lehet fordulni ennek a munkáltatói döntésnek a felülvizsgálata érdekében.

2.3 Lehet-e bírósághoz fordulni a kötelező COVID-oltással szemben?

A rendelkezésre álló jogirodalom alapján vitatott, hogy pusztán a COVID-oltást elrendelő munkáltatói döntés megtámadható-e bíróság előtt (ide nem értve természetesen a határidővel kapcsolatban az előző pontban írtakat), ugyanakkor a COVID-oltás felvételének elmulasztása miatt alkalmazott szankció (pl. fizetés nélküli szabadság elrendelése) ellen már bizonyosan lehet bírósági eljárást kezdeményezni. Érdemi jogorvoslat azonban a bíróság eljárásától nem várható, ugyanis a magyar bíróságok a mindenkor hatályos jogszabályok alapján kötelesek meghozni a döntésüket, azaz nem bírálhatják felül a kormányrendelet szabályait, és nem dönthetnek úgy, hogy a COVID-oltás nem kötelező.

Ugyanakkor megjegyezzük, hogy egyes esetekben a keresetlevél benyújtásának a munkáltató döntésére halasztó hatálya van. Ez a szabály irányadó például a közalkalmazottakra a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 2. § (3) bekezdése alapján alkalmazandó, a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 287. § (1) bekezdés c) pontja és 287. § (5) bekezdése alapján, valamint a közszolgálati jogviszonyban alkalmazottakra a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény 39. § (6) bekezdése alapján. A lényege a halasztó hatálynak röviden az, hogy amennyiben a foglalkoztatott pl. a fizetés nélküli szabadságot elrendelő munkáltatói döntést megtámadja a bíróságon, akkor azt addig nem hajthatja végre a munkáltató (azaz nem küldheti fizetés nélküli szabadságra a foglalkoztatottat), amíg a bíróság nem hozott érdemi döntést az ügyben.

2.4 Milyen egyéb jogorvoslati eszközök állnak rendelkezésre a kötelező COVID-oltással szemben?

A kötelező COVID-oltással szemben érdemi jogorvoslatot jelenleg egyedül az Alkotmánybíróság eljárása jelenthet. Az Alkotmánybíróság tájékoztatása szerint a kormányrendelet felülvizsgálata folyamatban van. Ettől függetlenül természetesen az érintettek az ügy lezárásáig továbbra is nyújthatnak be alkotmányjogi panaszt az Alkotmánybíróságnak.

Felhívjuk a figyelmüket arra, hogy a Mi Hazánk Mozgalom honlapján is elérhető egy alkotmánybírósági panaszbeadvány minta az alábbi linken: https://mihazank.hu/wp-content/uploads/2021/11/Alkotmanyjogi_panasz_minta-kozfoglakoztatottaknak.pdf.

Mivel ez egy általános minta valamennyi állami és önkormányzati intézménynél foglalkoztatott személyre egységesen, ezért ezt adott esetben célszerű lehet további ügyspecifikus, egyedi érvekkel kiegészíteni az Alkotmánybíróság részére történő megküldést megelőzően.

2.5 Milyen esetben mentesülhet a foglalkoztatott a kötelező COVID-oltás felvétele alól?

  1. a) A kormányrendelet alapján mentesül a kötelező COVID-oltás felvétele alól az, akinek a COVID-oltás felvétele egészségügyi indokból ellenjavallt. Ehhez orvosi igazolás szükséges, amelyet a munkáltató szerint illetékes foglalkozás-egészségügyi szolgálat szakorvosa, ennek hiányában a foglalkoztatott jogviszonyának keretében végzett tevékenységre való egészségi alkalmasságának elbírálására jogosult más orvos, ennek hiányában a foglalkoztatott háziorvosa adja ki. Magyarán, főszabály szerint a kérdés az üzemorvos kompetenciájába tartozik, azonban az üzemorvoshoz történő bejelentkezés előtt érdemes ez ügyben szakorvossal konzultálni és szakorvosi véleményt kérni.

A beérkező megkeresésekből azt tapasztaltuk, hogy egységes orvosi protokoll hiányában azonos egészségügyi problémák esetén is nagyon eltérő orvosi döntések születnek. Ennek ellenére ugyanakkor elvileg ez a jogszabályi rendelkezés biztosít mentességet a COVID-oltás felvétele alól például a természetes immunitással rendelkezőknek.

  1. b) A teljesség kedvéért itt jelezzük, hogy a kormányrendelet szerint az a foglalkoztatott, aki az oltási kötelezettség teljesítésének határidejét megelőzően mentesül a rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettségének teljesítése alól (pl. szülési szabadság, táppénz, stb.), az csak ennek a helyzetnek a megszűnését követő harminc napon belül köteles felvenni a kötelező COVID-oltást.

2.6 Mit tehet a munkáltató, ha a foglalkoztatott nem vette fel a kötelező COVID-oltást?

Amennyiben a foglalkoztatott a kötelező COVID-oltás felvételét az előírt határidőig elmulasztja, akkor a munkáltató első lépésként 15 napos póthatáridő tűzésével köteles felhívni ennek megtételére. Amennyiben ez a póthatáridő is eredménytelenül telik el, akkor a munkáltatónak a foglalkoztatottat fizetés nélküli szabadságra kell küldenie. A kormányrendelet alapján erről a munkáltató egyoldalúan jogosult és egyben köteles is dönteni, nincs mérlegelési lehetősége.

Amennyiben pedig a foglalkoztatott a fizetés nélküli szabadság elrendelését követő egy éven belül sem vette fel a kötelező COVID-oltást (vagy nem igazolta az egészségügyi okból történő mentesülést), akkor a munkáltató azonnali hatállyal megszüntetheti a foglalkoztatásra irányuló jogviszonyt. A munkáltató tehát nem köteles, csak jogosult a jogviszonyt megszüntetni, viszont ez a döntés nem érinti a fizetés nélküli szabadságot.

  1. A MAGÁNSZFÉRÁBAN FOGLALKOZTATOTT SZEMÉLYEKRE IRÁNYADÓ SZABÁLYOK

3.1 Milyen munkavállalói kör számára rendelheti el a kötelező COVID-oltást a munkáltató?

Erre a kérdésre nincs egyértelmű válasz. Az 598/2021. (X. 28.) Korm. rendelet 2. § (1) bekezdése értelmében az egészség megóvása érdekében, a munkahely és a munkakör sajátosságaira is figyelemmel írható elő kötelezően a COVID-oltás a munkavállaló számára. Ez a szabály azt sugallja, hogy a munkáltató köteles egy munkavédelmi kockázatértékelést készíteni a COVID-oltás kötelezővé tétele előtt, azonban ennek a munkáltatói mérlegelésnek a részleteire vonatkozóan már nem ad iránymutatást a jogalkotó.

Elvi síkon a munkáltatói mérlegelés során alkalmazni kell a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 9. § (2) bekezdése alapján a személyiségi jogok korlátozására irányadó szükségességi-arányossági tesztet, magyarán olyan munkakörökben, ahol enyhébb eszköz is alkalmas a cél eléréséhez (pl. otthoni munkavégzés elrendelése a járványidőszakban), akkor ott ezt a megoldást kell válassza a munkáltató a COVID-oltás kötelezővé tétele helyett.

3.2 Milyen határidőt állapíthat meg a munkáltató a kötelező COVID-oltás felvételére?

A COVID-oltás első dózisa felvételére legalább 45 napot köteles biztosítani a munkáltató. A COVID-oltás második dózisát (amennyiben releváns) az oltóorvos által meghatározott időpontban kell felvenni.

3.3 Milyen jogorvoslati lehetőségek állnak rendelkezésre a kötelező COVID-oltással szemben?

  1. a) Mivel minden esetben kívánatos a jogi úton kívüli vitarendezés, ezért első körben célszerű a munkáltatói jogkör gyakorlójához fordulni, amennyiben a munkavállaló nem ért egyet a részére előírt kötelező COVID-oltással. A párbeszéd során érdemes bekérni a munkáltatótól a munkavédelmi kockázatérékelés eredményét.
  2. b) A helyzet békés rendezésének sikertelensége esetén vagy akár attól függetlenül is a munkavállaló bírósághoz is fordulhat. A rendelkezésre álló jogirodalom alapján vitatott, hogy pusztán a COVID-oltást elrendelő munkáltatói döntés megtámadható-e bíróság előtt, ugyanakkor a COVID-oltás felvételének elmulasztása miatt alkalmazott szankció (pl. fizetés nélküli szabadság elrendelése) ellen már bizonyosan lehet bírósági eljárást kezdeményezni. A bíróságnak az eljárás során elvileg a munkavédelmi kockázatértékelés eredményét és a személyiségi jogok korlátozása során irányadó szükségességi-arányossági teszt munkáltató általi betartását kell vizsgálnia. Amennyiben a munkáltató nem készített munkavédelmi kockázatértékelést, akkor megítélésünk szerint nem írhatja elő jogszerűen a kötelező COVID-oltást egyik munkavállalója számára sem.

Megjegyezzük, hogy a keresetlevél benyújtásának a munkáltató döntésére halasztó hatálya van a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 287. § (1) bekezdés c) pontja és 287. § (5) bekezdése alapján. A halasztó hatály jelentését a jelen tájékoztató 2.3 pontja tartalmazza.

  1. c) Végső soron az Alkotmánybíróság eljárásának lehetősége itt is felmerül. A jelen tájékoztató 2.4 pontjában írtak értelemszerűen alkalmazandók azzal, hogy a magánszférában foglalkoztatottak számára a Mi Hazánk Mozgalom honlapján közzétett alkotmánybírósági panaszbeadvány minta elérhetősége az alábbi: https://mihazank.hu/wp-content/uploads/2021/11/Alkotmanyjogi_panasz_minta-pdf.

3.4 Milyen esetben mentesülhet a munkavállaló a kötelező COVID-oltás felvétele alól?

A jelen tájékoztató 2.5 pontjában írtak a magánszférában foglalkoztatott személyekre is irányadók azzal, hogy a 2.5 b) pontban írt határidő értelemszerűen nem alkalmazandó, mert a magánszférában nincs jogszabályi határidő, és a rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettség alóli mentesülés ideje alatt a kötelező COVID-oltás nem rendelhető el az adott munkavállaló esetében.

3.5 Mit tehet a munkáltató, ha a munkavállaló nem vette fel a kötelező COVID-oltást?

Amennyiben a munkavállaló a kötelező COVID-oltás felvételét az előírt határidőig elmulasztja, akkor a munkáltató póthatáridő tűzése nélkül fizetés nélküli szabadságra küldheti. A kormányrendelet alapján erről a munkáltató egyoldalúan jogosult dönteni, azonban az állami és önkormányzati intézményeknél foglalkoztatottakra irányadó szabályokhoz képest lényeges eltérés, hogy nem köteles, csupán jogosult a fizetés nélküli szabadságot elrendelni.

Amennyiben a munkavállaló a fizetés nélküli szabadság elrendelését követő egy éven belül sem vette fel a kötelező COVID-oltást (vagy nem igazolta az egészségügyi okból történő mentesülést), akkor a munkáltató azonnali hatállyal megszüntetheti a foglalkoztatásra irányuló jogviszonyt. A munkáltató tehát nem köteles, csak jogosult a jogviszonyt megszüntetni.

X