Miért kéne az adósoknak olyan összeg után plusz profitot fizetniük a végrehajtóknak – behajtási jutaléknak álcázva -, amelyet elengedés miatt nem kellett megfizetni. Rengeteg visszajelzés érkezik hozzánk, hogy nagy nehézségek árán sikerül megállapodást kötni a behajtó cégekkel, de a végrehajtó a teljes tartozásra számítja fel a jutalékot, amely akár dupla vagy tripla összegeket is eredményezhet.
A jelenleg hatályban lévő végrehajtási törvény és a díjszabályozásokat tartalmazó kormányrendelet alapján jutalékot számíthat fel a végrehajtó. Ez az összeg a követelés mértékétől függ, de maximum négymillió forint lehet. Jutalékon kívül a végrehajtó munkadíjat, készkiadást, költségáltalányt és egyebeket számolhat fel.
A törvénymódosítás eredményeképp megmaradt, hogy a teljes fennálló tartozásra számíthatja a végrehajtó a jutalékot, egy kivételt azonban tesz, ha a Magyar Nemzeti Bank által felügyelt pénzügyi intézmény nyilatkozik az elengedésről, ilyen például az Intrum Justitia, Eos Faktor stb. akkor nem számítható fel ily módon. Ezt a nyilatkozattételt azonban nem teszi kötelezővé a törvény. A törvény hatályba lépése óta pedig az a gyakorlat, hogy ha felfüggesztik a végrehajtást önkéntes teljesítés miatt, akkor a térülést követően is a teljes tartozásra számítja a jutalékot a végrehajtó.
A végrehajtás közfeladat, amelyet jelenleg nyereségorientált magánirodák végeznek. A népnyúzó végrehajtók profit-maximalizációjához pedig a jelenlegi kormány folyamatosan asszisztál. A Mi Hazánk Mozgalom a végrehajtási eljárás során felszámolható behajtási jutalékot csak is a ténylegesen megfizetett, megállapodott összegre engedné felszámolni a végrehajtóknak és az elengedéshez szükséges nyilatkozattételt kötelezővé tenné a végrehajtást kérők felé.
Dr. Fiszter Zsuzsanna, a Mi Hazánk Mozgalom végrehajtási, hitelügyi szakpolitikusa