A Mi Hazánkat megillető két alkotmánybírói posztra dr. Bánovics Tamás jogászt, dr. Cservák Csaba alkotmányjogi tanszékvezetőt, dr. Laky-Takács Péter volt bírót, dr. Pápai Ákos ügyvédet és dr. Szmodis Jenő jogtudóst jelölte a párt, hogy az Országgyűlés választhassa ki a legmegfelelőbbeket, miután júliusban dr. Schiffer András jelöltünket elutasította a Tisza.
A Mi Hazánknak kormányra készülve minden fontos tisztségre van alkalmas embere, így jelöltük államfőnek dr. Tóth Mátét vagy az újraválasztásra váró MNB-felügyelőbizottságába dr. Csath Magdolna közgazdász professzort.
Alkotmányos válság van, amire egy szélesebb körű, nagyobb legitimitású alkotmányozó nemzetgyűlés volna a legjobb válasz, hiszen a Tiszának nincs kétharmados választói felhatalmazása, ahogy a Fidesznek sem volt soha.
Ha a „diktatúra lebontásával” kampányoló Tisza szakítani akar az elmúlt 16 év „Csak a Fidesz” jelszavú logikájával, akkor elvárjuk, hogy a ciklusban eddig választásra kiírt hat alkotmánybírói helynek csak a kétharmadát töltsék be a Tisza jelöltjei, s mivel most az ellenzéki oldalról csak a Mi Hazánk jelölt a határidőig, két posztra ebből az öt szaktekintélyből kellene választani.
Dr. Bánovics Tamás személyében a Mi Hazánk egy olyan ritka jogászt jelölt alkotmánybírónak, akinek már volt sikeres Ab-beadványa, jogszabálymódosításra kötelezve az Országgyűlést. Közel 40 évi jogi területen folytatott szakmai gyakorlattal rendelkezik, az Országos Választási Bizottság tagja is volt a MIÉP delegáltjaként.
Dr. Cservák Csaba alkotmányjogász, egyetemi tanár, 2011 óta a Károli Gáspár Református Egyetem Alkotmányjogi Tanszékének vezetője. 2002-2005 között az OVB tagja, 2007-ben és később többször megválasztották a Független Jogász Fórum elnökévé. 2010-től a köztársasági elnök Jogi, Alkotmányossági és Közigazgatási Hivatalának vezetője volt, nevéhez kötődik a kedvezményes honosítás eljárásának megszervezése a határon túli magyarság érdekében. Szerkesztője a Glossa Iuridica folyóiratnak. 2017-ben felkérték a Magyar Jogász Egylet közjogi osztályelnökének, 2019-től az Alkotmányjogi Szakosztály elnöke lett. Indítványa alapján mondta ki az Alkotmánybíróság az igazolásos szavazás alkotmányellenességét (2007), és azt, hogy a nép jogai nem kellően garantáltak a népszavazás eredményének végrehajtásában (2009). 2023-ban a markmyprofessor felmérése alapján a hallgatók az ország legjobb egyetemi tanárának minősítettek mintegy 80 ezer oktató közül.
Dr. Laky-Takács Péter volt bíró, történész, jelenleg ügyvédként dolgozik, az MVSZ elnökségi tagja. 2002-2007 között a Budai Központi Kerületi Bíróságon bírósági fogalmazó, 2007-2009 között bírósági titkár, 2009-2013 között bíró. 2013-ban az Országos Bírósági Hivatal megbízásából készült tankönyv társszerzője. 2013-2017 között kolozsvári konzul, 2018-2021 között torontói konzul, 2022-től ügyvéd.
Dr. Pápai Ákos is remek alkotmánybíró lehetne, több mint húszévi, jogi területen folytatott szakmai gyakorlattal rendelkezik, az állam-, közigazgatási és vezetéselmélet szakértője. 2008-ban sikeres jogi szakvizsgát tett az Igazságügyi Minisztériumban, az előző ciklusban Eger önkormányzati képviselője volt.
Dr. Szmodis Jenő jogfilozófus, habilitált doktor (PhD), az NKE Államtudományi és Közigazgatási Karának docense, a Magyar Tudományos Akadémia köztestületi tagja, a Tolle Lege jog- és társadalomelméleti folyóirat társszerkesztője, a Magyar Szemle és az European Integration Studies szerkesztőbizottság tagja. 2008-2011 között a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének felügyelője, 2011-2015 között Herceghalom jegyzője.
Fontosnak tartjuk, hogy az Alkotmánybíróságba olyan nemzeti elkötelezettségű jogászok kerüljenek, akik képesek és készek a külső-belső támadásokkal szemben a nemzeti szuverenitásunkat megvédeni, egyúttal érvényt szerezni a történeti alkotmányunkból is merítve a nemzeti érdekű jogalkotásnak, megzabolázni a bírói kar visszaéléseit és egyúttal visszametszeni a jogalkotással kapcsolatos hatalmi vadhajtásokat. A Mi Hazánk alkotmánybíró-jelöltjei mind ilyenek.
