Kedd este szavaz az Országgyűlés az 50%-os magyar kvóta bevezetéséről a hazai csapatsportbajnokságokban, melyet bár Novák Előd nyújtott be, de bizonyos értelemben Orbán Viktor számszerű javaslata, hiszen a Mi Hazánk sok éves követelése nyomán júliusban a kormányfő mondta e tetteket követelő szép szavakat, amikor szorgalmazta, hogy több saját nevelésű fiatalt foglalkoztassanak a kluboknak: „Ha ezt a cél föladjuk, akkor az egész futballt, magyar futballt nem érdemes csinálni. Mert a magyar futball nem a szórakoztatóipar része. A futball komolyabb dolog ennél. A futball az életünk, a magyar ember életének a része, a nemzeti identitás része. Tehát mi nem szórakozni akarunk és tapsikolni a lelátón mindenfajta, messzi földről idefújt, ügyes játékosok játékán örvendezve, hanem mi a saját gyerekeinket akarjuk látni. A magyar gyerekeket, a magyar válogatottat, a magyar klubcsapatokat. Ha ezt föladjuk, akkor az egész futballnak nincs értelme, mármint a magyar futballnak. Legyen a csapat fele nagyon jó minőségű külföldi, de a másik fele saját nevelésű gyerek kell hogy legyen” – zárta gondolatát Orbán Viktor, akit most a frakciófegyelemből való kiszavazásra buzdít a Mi Hazánk.
A magyar kvóta bevezetését azért szorgalmazza a Mi Hazánk Mozgalom, hogy a sportban is elburjánzott külföldi vendégmunkásdömping helyett garantáljuk a magyar sportolók szereplését a magyar adófizetői pénzből is megrendezett bajnokságokban, a befizetett adókból épített sportlétesítményekben, az utánpótlásnak több lehetőséget biztosítva, a válogatott csapataink színvonalát is emelve. Mert ha a magyaroknak nem adnak nagyobb számban játéklehetőséget a magyar bajnokságban, akkor a válogatottba is kisebb merítés lesz, tehát aki a magyar kvótát ellenzi, az pl. a nemzeti tizenegy sikerét gátolja a labdarúgásban.
Csapatsportjaink döntő többségében korlátozás nélkül alkalmazhatóak külföldi, sőt Európai Unión kívülről érkező sportolók. Ezzel szemben pl. Románia tavaly bevezette a hazai kvótát a csapatsportokban. Sajnos Magyarországon viszont jelenleg több olyan sportklub működik, melynek játékosai között alig találni hazait. Sőt olyan mérkőzések is voltak magyar bajnokságokban, ahol egyetlen magyar játékos sem lépett pályára. Ezzel érzékenyítik is a szurkolótáborokat a vendégmunkások más területeken való elfogadására is.
A Transfermarkt szakportál szerint labdarúgók NB I-ben a 12 együttes körülbelül 150 külföldi játékost foglalkoztat. A legutóbbi átigazolási időszakban például tovább nőtt a külföldi játékosok száma. Rekordot állított be a Diósgyőr a 2023. nyári átigazolási szezonban, miután 12 légióst igazolt (ugyanolyan sokat, mint egy évvel ezelőtt a DVSC). Szélnek eresztették vagy cserepadra ültették az NB I-be feljutást kiharcoló játékosok többségét. Pedig nem is olyan jók a külföldiek: bár kevés esélyt kapnak a magyarok, a labdarúgó gólkirályt az elmúlt években mégis a csak hazai játékosokkal felálló Paks csapata adta. De még ha jobbak is lennének, a drága pénzért vásárolt külföldi játékosok nem magyar sikert jelentenek.
A Mi Hazánk szükségesnek tartja, hogy szabályozott legyen a magyar sportolók aránya a magyar bajnokságokban, erősítve ezzel a nemzeti jelleget és a magyar utánpótlásképzést is. Nincs arról szó, hogy külföldi ne szerepelhessen, de a pályán tartózkodó magyar állampolgárok minimális számarányát 50%-ban javasoljuk meghatározni.
Hamis az a kormányzati kifogás, hogy ezt pl. az EU nem engedi, hiszen jelenleg is vannak régóta működő szabályozások, pl. a Magyar Röplabda Szövetség: férfiaknál 50%-os, nőknél 33%-os magyar kvótát ír elő, a Magyar Kosárlabda Szövetség 20%-ot, de a legnézettebb labdarúgás és kézilabda terén nincs semmilyen kvóta. Itt az ideje!
Novák Előd, a Mi Hazánk alelnöke