A lassan egy évtizede tartó állóháború és a folyamatos feszültség mára tapintható, hiszen olyan folyamatok indultak el, amelyek az idő előrehaladtával öngenerálóvá válnak, s amennyiben ezt az érintett felek nem előzik meg, vagy nem tesznek meg mindent, hogy elkerüljék a konfliktus kiteljesedését, akkor az minden bizonnyal be is fog következni. A térség megtelt bizonytalansággal, a puskapor szárazságú tényekkel, melyeknek csak egy apró kis szikra kell, hogy berobbanjanak.
Az orosz csapatmozgásoknak, a titkosszolgálati jelentéseknek nagy fontosságot tulajdonítva, az ukrán parlament egy esetleges február 16-án bekövetkező orosz katonai támadástól tartva, rendkívüli állapotot szeretett volna bevezetni, de a csaknem négyszáz képviselőből mindössze huszonnégyen jelentek meg az ülésen. A többi képviselő, mint ahogy a közszolgák közül is sok, külföldre menekült. Egyre több ország rendeli vissza diplomatáit, hívja haza állampolgárait, miközben már szinte egyáltalán nem járnak a repülők – az európai biztosítók nem fedezik az esetleges károkat -, munkaszüneti napot rendeltek el február 16-ra, az amerikai nagykövetség elhagyta kijevi kirendeltségét, Németország 150 millió euró gyorskölcsönről kezeskedett, fellobogózzák az országot, fegyverismeretre oktatják a fővárosban a polgári lakosságot, s felkészülnek a harcra. Zelenszkij szózatot intézett népéhez, melyben harcra kér, s biztosítja őket, hogy országuk hadereje erős.
Hazánk külügyminisztere kanadai kollégájával tárgyalt állampolgárai esetleges kimenekítéséről, Lettország menekülttáborok létrehozását tervezi, és a lengyelek is felkészülnek. A Honvédelmi Minisztériumnak állítólag van kimenekítési terve a kárpátaljai magyarok számára, bár a terv részletei nem ismertek.
A Mi Hazánk álláspontja, hogy nekünk messze el kell kerülni ezt a háborút, hiszen ahhoz semmi közünk, nem is asszisztálhatunk benne, nem lehetünk egy újabb vesztes háború kárvallottjai. Éppen ezért egyik fél felvonulási területe sem szeretnénk lenni, nem kérünk se NATO csapatokat, se újabb 40 évig tartó orosz védelmet. Nekünk egyértelműen hazánk, nemzettestvéreink biztonsága az első, éppen ezért felhívjuk a magyar kormány figyelmét, hogy mindent tegyen meg védelmük érdekében! Ha a háború mégis bekövetkezik, és ennek következtében Ukrajna területi integritása megszűnik, akkor a mindenkori magyar kormánynak egyértelműsíteni kell, hogy az érvényes 1991-es népszavazás értelmében és a jogtalan és igazságtalan trianoni diktátumot figyelmen kívül hagyva Kárpátaljára igényt tartunk, mert Kárpátalja a mi hazánk, de az ukránok háborújához semmi közünk!
Dócs Dávid, a Mi Hazánk alelnöke