Az otthonápolási díj emeléséért gyűjtenek aláírásokat civilek, mert méltatlannak tartják, hogy felnőtt hozzátartozóik egésznapos gondozásáért mindössze havi 45 ezer forintos alaptámogatást kapnak.
Az ápolási díjnak három verziója létezik jelenleg. Az alap, az emelt és az kiemelt összegű. Ezek a díjak botrányosan alacsonyak, tekintve, hogy azok tudják igényelni, akik tartósan beteg vagy fogyatékos hozzátartozójukat látják el, sokszor napi 24 órában.
Hazánkban ma több mint 50 ezer embernek jár az ápolási díj valamelyik fajtája. 17 ezren kapnak GYOD-ot – ez 2019 óta elérhető -, 33 ezren részesülnek ápolási díjban. Ezt azok kaphatják, akik a beteg vagy tartós fogyatékosságban szenvedő hozzátartozójukat ápolják, így teljes munkaidőben nem tudnak dolgozni. Ráadásul, kizárólag egyenes ági rokonok jogosultak az igénylésre, unokatestvérek például nem, így még a rettentően alacsony ápolási díj-jogosultak köréből is rengetegen kiesnek.
Az ápolási díj alapösszege 2023-ban bruttó 45.665 forint. Alapösszegű ápolási díj annak jár, aki állandó és tartós gondozásra szoruló súlyosan fogyatékos – életkorra való megkötés nélkül, vagy tartós beteg 18 év alatti gyermek ápolását végzi. Emelt összegű ápolási díjra az jogosult, aki fokozott ápolást igénylő, súlyosan fogyatékos személy gondozását végzi otthonában, ennek összege bruttó 68.500 forint 2023-ban. Kiemelt ápolási díj jár annak, aki a komplex minősítés alapján E kategóriába sorolt, önellátásra nem vagy csak segítséggel képes hozzátartozóját gondozza, ami 2023-ban bruttó 82.200 forint. A GYOD bruttó 204 ezer forint idéntől.
Fontos megjegyezni, hogy csak abban az esetben jár az ápolási díj, ha az igénylő a saját otthonában látja el hozzátartozóját. Ha bentlakásos intézményben, például idősek otthonában él, akkor nem jár a díj akkor sem, ha rendszeresen látogatja családtagját. Hasonló a helyzet a GYOD-nál: abban az esetben, ha a gyermek napi 5 órát meghaladóan tartózkodik köznevelési intézményben, a támogatástól a szülő elesik.
Látható, hogy míg 2020 óta 65 százalékkal emelkedett a GYOD, addig az ápolási díjak csupán 16 százalékkal.
A Belügyminisztérium az RTL-nek azt mondta, az ápolási díj idén 5,2 százalékkal emelkedik.
„Mivel a betegek aláírása is szükséges az otthonápolási díj igényléséhez, a férjemnek pedig egyáltalán nem volt semmilyen betegségtudata évekig, csak novemberben tudtuk rávenni, hogy aláírja, így azóta kapok 41 ezer forint nettót, ami semmire nem elég.” – mesélte portálunknak Nagyné Juhász Edit, aki négy éve ápolja otthon demens férjét. – „A pláne, hogy az ápolási díjjal csak jogviszony jár, nem munkaviszony. Törvény szerint négy órában dolgozhatnék, de a férjemet nem hagyhatom magára egy percet sem.” – Edit ezért fogott össze jó néhány érintettel és petíciót indítottak annak érdekében, hogy a kormány emelje az ápolási díjat legalább a mindenkori minimálbér szintjére, hogy nyugdíj mellett is lehessen ápolási díjban részesülni, valamint, hogy szolgálati idő helyett munkaviszony legyen az otthonápolás. Utóbbi azért is lenne fontos, mert a nők korkedvezményes nyugdíjba csak akkor tudnak elmenni, ha van 30 év szolgálati idejük és 10 év ápolást fel tudnak mutatni.
Legalább 50 ezer aláírást szeretnének gyűjteni és azokat átadni Fülöp Attila gondoskodáspolitikáért felelős államtitkárnak, valamint Pintér Sándor belügyminiszternek.
„Próbáltam bejutni az államtitkárságra is, ahol azt mondta a titkárnő, hogy államtitkár úr nagyon elfoglalt, erre azt mondtam, gondoljon bele, én milyen elfoglalt lehetek, hogy napi 24 órában gondoskodom a férjemről! Nem jutottam be.”
– meséli Edit, aki a kormány képviselőin kívül számos egyesülettel és pártokkal is felvette már a kapcsolatot. – „Ez olyan lelki teher, amit csak az tud, aki benne van. Aki több évtizeden át ápol, teljesen tönkre megy mind fizikailag, mind lelkileg. A 0-24 órás szakképzett ápolók 400-450 ezer forintba kerülnek havonta, én ezt 41 ezerből nem tudom kifizetni. Ez érzelmi zsarolás a kormány részéről, mert tudják, hogy az ember mindent megtesz a hozzátartozóiért, nyilván nem fogjuk betenni rokonainkat egy otthonba, ahol nem éreznék jól magukat, tehát ebből a kevés összegből is kénytelenek vagyunk valahogy megoldani.”
Érzékeltetésként:
a kiemelt ápolási díj nettó 75 ezer forint, egy havi csomag felnőttpelenka pedig – amióta kivették a közgyógyellátásból is – 36 ezer forint.
A demenciával élők száma hazánkban 250-300 ezer fő volt 2021-ben, tehát nem a hivatalos 30 ezret, hanem valójában 250-300 ezer családot érint csak ez a probléma, nem említve a más betegséggel küzdők számát.
Nagyné Juhász Edit hozzátette:
„Egyszerűbb a szőnyeg alá seperni a problémát, mondván, úgysem tudunk kimenni az utcára – mégis hogy csinálnánk? Nem tolhatjuk ki az idős beteg hozzátartozóinkat a Kossuth térre…”